A tolómérő, vagy más néven tolómérce a gépipar mindmáig egyik leggyakrabban használt, mechanikus elven működő hosszmérő műszere, amellyel milliméter pontosságú méréseket lehet végezni. A tolómérő a legtöbb esetben külső vagy belső méreteket, illetve mélységet is lehet mérni kisebb tárgyak, esetleg alkatrészek kapcsán. Többféle tolómérő létezik, amelyeket főként méretük különböztet meg egymástól, de a leggyakoribb változat a 0-150 milliméteres hosszúság mérésére alkalmas változatnak tekinthetjük. A legegyszerűbb és a legtöbb tolómérce az úgynevezett nóniusz skálára épül fel, aminek a célja az, hogy ezzel növelhessék a leolvasás pontosságát. Amit ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a nóniusz skála pontosságának függvényében a leolvasási pontosság is változik, így egy 9 milliméteres skálahossznál 0,1 milliméteres a pontosság, ellenben egy 49 milliméteres skálahossz esetében már 0,02 milliméteres.

A tolómérők közül a legpontosabb minden esetben az órás mérce. Ennek a lényege nem más, minthogy a szerkezet mozgó pofájának elmozdulását egy fogaskerékre épülő áttételen keresztül egy forgó mutatón követhetjük nyomon, így sokkal jobban és pontosabban láthatjuk – rendszerint egy íves skálán – a megmért értéket. Ma már egészen modern formában készülnek a tolómérők is, amelyek között találhatunk digitális kijelzővel ellátott változatokat is. Nyilvánvalóan ezek nem csak lényegesen nagyobb pontosságot biztosítanak, hanem könnyebb leolvashatósággal is rendelkeznek, és alkalmasak már relatív-, illetve sorozatos mérésekre is.

A tolómérő részei

A tolómérő több részből tevődik össze, amelyeket a használat helyességének és pontosságának érdekében nagyon fontos megismerni. Ezek közé sorolható többek között a külső- és belső mérőpofák, amelyek a külső- és a belső méretek pontos mérésére használhatók kiválóan. Rendelkezik ezen túl mélységmérővel is – alkalmazási területe nevéből kifolyólag magától értetődik –, és különféle beosztásokkal, amelyek közül két főbb beosztást találunk milliméterben és hüvelykben és két nóniuszt ugyanilyen mértékegységekkel. A tolómérce ezen túlmenően rendelkezik még rögzítővel is, aminek a lényege, hogy a mozgó részt rögzíteni tudjuk, ezzel alaposan megnövelve a mérés utáni leolvasás pontosságát.

A tolómérő használata

A tolómérővel való mérés bár többféleképpen történhet, a folyamat szinte minden esetben hasonló sorrend szerint történik. Ennek köszönhetően az első, hogy a tolómérő rögzítőjét kilazítjuk, és a mozgatható pofákat a lemérendő objektum, szerkezeti elem vagy alkatrész körívéhez igazítjuk, majd mérsékelten rászorítva rögzítjük a két pofát. A tolómérőt ezt követően elvehetjük a lemért darabtól, majd csak egyszerűen leolvassuk a kapott eredményt. Mivel egy eredmény soha nem eredmény, ezért az objektivitás érdekében – pláne mozgó gépek és alkatrészek esetében – nagyon fontos kétszer egymás után elvégezni a méréseket.

Egy tolómérő használatához minden esetben rengeteg gyakorlatra és kiváló kézügyességre van szükség. Egy téglalap alakú tárgy esetében ez talán nem tűnik fontosnak vagy relevánsnak, ellenben egy henger formájú tárgy külső átmérőjénél már annál inkább, hiszen ilyenkor fontos a mérőpofákat a henger tényleges átmérőjénél elhelyezni, mert ha odébb csúszik, akkor ellipszis metszetet kapunk, ami a szerkezet esetében pontatlan lesz. Különösen nagy gyakorlatot és odafigyelést igényel további nem szabályos testek pontos mérése. Egy mérés pontosságát minden esetben befolyásolja a mérést végző személy gyakorlottsága, de akár olyan tényezők is, minthogy mekkora az aktuális hőmérséklet, vagy hogy milyen állapotban van az alkalmazott tolómérce.